Tőkés László püspök bejelentette, hogy tiltakozásul a népszámlálás súlyos fogyatékosságai ellen, amelyek a kérdőívek megszerkesztésére, a megszámlálásra és az adatfeldolgozásra vonatkoznak, családjával együtt nem vetette alá magát a népszámlálásnak. /A megkülönböztetés ellen. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 24./
1992. január 27.
Tőkés László püspök jan. 27-én sajtóértekezletet tartott. Kifejtette, hogy felszólítást kapott a püspökség, miszerint a református egyház hagyja el a székházat. A püspök hangsúlyozta, hogy a székházat semmiképpen nem adják át a hatóságnak. Elmondta, hogy Szőcs Géza szenátor javaslatára megegyeztek egy ökumenikus egyetem szükségességében, továbbá alternatív népszámlálás megtartását javasolták az egyházak és az RMDSZ égisze alatt. Tőkés László felemelte szavát az erdőcsinádi letartóztatások ellen, ahol most vettek őrizetbe három fiatalembert a két évvel ezelőtti marosvásárhelyi események miatt, felháborodását fejezte ki az ellen, hogy lehetetlenné tették Káli Király István polgármesteri jelölését Marosvásárhelyen. /Sz. A.: Püspöki sajtóértekezleten. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./Kolozsváron, jan. 16-án az RMDSZ néhány tagja és több RMDSZ-es országgyűlési képviselő megalakította az erdélyi magyar egyetem /Universitas Oecumenica Transilvaniensis/ létrehozását kezdeményező bizottságot. Felekezetközi egyetemet terveznek. Az egyetem magvát a két meglevő hittudományi főiskola alkotja, a gyulafehérvári Katolikus Teológiai Intézet és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. Célszerű egyes tanszékek létrehozása Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron stb. A bizottság ideiglenes elnöke Szőcs Géza.
1992. február 2.
Febr. 2-án Margittán, a református templom kertjében felavatták Petőfi Sándor szobrát, Balogh Péter szobrászművész alkotását. Az ökumenikus istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. /Gittai István: Petőfi-szobor Margittán. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./
1992. március 1.
Nagyszalontán ünnepélyesen felavatták Arany János szobrát, a költő születésének 175. évfordulója alkalmából. A szobor a nagyszalontai születésű, Budapesten élő Kiss István alkotása. A református templomban az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A szobrot a város leköszönő polgármestere leplezte le, beszédet mondott Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere, a román művelődési minisztérium részéről Horváth Andor államtitkár, továbbá Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési miniszter, Radu Enescu a Román Írószövetség részéről, aki pár szóban magyarul is köszöntötte az egybegyűlt többezer embert, Kiss János, Nagykőrös polgármestere, Ioan Ardelean, a Familia főszerkesztője, Kiss István szobrászművész, aki beszédét románul is megismételte, valamint Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Arany János életműve, szelleme kettévághatatlan, mondta Csoóri Sándor, ez az egységes szellem kössön össze bennünket, magyarokat továbbra is, bárhol élünk a világon. Az ünnepség az "Arany János portánál" folytatódott, ahol márványtábla hirdeti: "Ezen a telken állott a bogárhátú öreg ház, amelyben Arany János született 1817. március 2-án." Itt Jókai Anna a Magyar Írószövetség képviseletében szólalt fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4., Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 5., Részletek az elhangzott beszédekből: Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./
1992. március 16.
Folytatódott a volt RKP KB tagjainak pere, miután Románia főügyésze törvényességi óvást jelentett be az enyhe ítélettel szemben, követelve, hogy népirtás pártolásáért ítéljék el a vádlottakat. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./
1992. április 16.
A Demokratikus Konvenció pártszövetség képviselői ápr. 16-án megválasztották a vezető testületet, amelynek elnöke a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetője, Corneliu Coposu lett. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 18./
1992. május 17.
Nagyváradon a Varadinum, az évfordulós ünnepség keretében máj. 17-én ünnepélyesen leleplezték a Szent László templom falán elhelyezett kétnyelvű emléktáblát: "1692-1992 A török iga alóli felszabadulás 300. évfordulójának emlékére Nagyvárad egyházai és népe." Az emléktábla avatásán beszédet mondott Tőkés László püspök és Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke, Tempfli József püspök pedig megszentelte az emléktáblát. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./
1992. május 17.
Nagyváradon református templom építését kezdték meg a Rogerius negyedben. Nyugati református közösségek is adnak segítséget az építkezéshez. /Bogdán Ildikó: Bármilyen segítség jól jön. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./
1992. május 21.
Egyre zajlik a parlamenti erőviszonyok átrendeződése: az 1990-es választások eredményképpen a kormánypártnak, a Nemzeti Megmentési Frontnak 263 képviselője volt, jelenleg csak 128, közben megalakult az akkor még nem létezett Demokratikus Megmentési Front, 66 képviselőjével a második legnagyobb pártalakulat. 1990-ben még nem volt, most 24 független képviselő is helyet foglal a parlamentben. Petre Roman, a Front vezetője úgy értékelte a parlamenti átüléseket, hogy a távozók szélsőbal iránti nosztalgiája okozta ezt a jelenséget. /Králik Lóránd: Parlamenti ülésrend. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 21./
1992. május 27.
Kállai László volt az első, aki romániai magyar újságíróként eljutott Strasbourgba, az Európa Tanács épületébe. Vasile Mois szenátor meg is jegyezte: "Már ide is bepofátlankodtok? Hát nem elég nektek Bukarest?" Az Európa Tanács egyik angol képviselője elcsodálkozott, hogy Romániában magyarok is élnek, méghozzá kétmillióan. Ő úgy tudta, hogy Románia egységes nemzetállam. /Kállai László: Vagyunk vagy nem vagyunk? = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./
1992. május 30.
Tőkés László püspök egy hétre /máj. 19-25/ Norvégiába és Svédországba utazott, a két ország lutheránus egyházainak meghívására. Ez ökumenikus kapcsolatfelvételt is jelentett. A püspököt elkísérte útjára Patrubány Miklós RMDSZ elnökségi tag. Az egyházi vezetőkön kívül fogadta őket a norvég, illetve a svéd külügyi államtitkár, a norvég külügyminiszter és más politikusok is. Találkoztak a két országban élő magyarság gyülekezeteivel és szervezeteivel. Oslóban bemutatták Tőkés Lászlónak David Porterrel együtt írt angol nyelvű könyvének norvég nyelvű fordítását. Tőkés László több sajtótájékoztatót tartott. Tőkés László külföldi útjait erkölcsi-politikai missziónak tekinti a romániai demokrácia, a kollektív kisebbségi jogok és a nemzeti megbékélés érdekében. Románia posztkommunista kormánya sok tekintetben folytatja elődje félrevezető politikáját, mely továbbra is megtéveszti a demokratikus Európát. /Közlemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 30./
1992. június 4.
1919. ápr. 19-én a bevonuló román csapatok Kőröstárkányban 87 ártatlan magyart öltek meg bosszúból, mert a közeli faluban kivégzett két román politikus halálát a székely hadosztálynak tulajdonították. A sírkövek emlékeztető szövegét a román hatóság lekapartatta, nemzetközi vizsgálattól tartva. /Messzer László: A tárkányi hosszú gyász. Ők, nyolcvanheten, ártatlanul. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 4./
1992. június 5.
Vacaru szenátor Párizsban járt, részt vett a Nyugat-európai Unió által rendezett tanácskozáson. Adrian Nastase külügyminiszter Oslóba utazott, részt vett az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács ülésén. Kanada katonai küldöttsége Bukarestben Iliescu elnökkel és Spiroiu hadügyminiszterrel tárgyalt, Romániának a balkáni konfliktust illető álláspontjára voltak kíváncsiak. /(indig): Jövés-menés. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 5./
1992. június 6.
Dan. A. Lazarescu, a Képviselőház Művelődési Bizottságának elnöke szerint a magyar propaganda a román nép negatív imázsának kialakításával foglakozik. A román ellenpropagandának támadni kell, hangsúlyozta Lazarescu, a magyar ázsiai ragadozó nép, Erdélyben a magyarok 1867-1918 és 1940-1944 között rasszista, diszkriminációs politikát folytattak, beleértve a népirtást. Ezeket össze kell gyűjteni és kötetben kiadni, hogy lássa a világ, hogyan viselkednek a magyarok. Adrian Motiu szenátor szerint meg kell hiúsítani a magyar diaszpóra azon akcióit, hogy eltorzítsák a román valóságot. /Kállai László: Kinek az igazsága? = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./
1992. június 7.
Megalakult a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség. Céljaik: a kilenc református gyülekezet összefogása, a közös kérdések megtárgyalása, együttes erővel történő templomépítés, szeretetszolgálat megszervezése, hitoktatás egybehangolása, az egyházi népszámlálás megszervezése. /Református Gyülekezeti Szövetség alakult. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 7./
1992. június 10.
Az új tanügyi törvénytervezet kisebbségellenes pontjai: V-XII. osztályokban csak románul lehet tanulni Románia történelmét, földrajzát és a bevezetendő állampolgári nevelést. (112. cikkely). Az egészségügyi, műszaki, mezőgazdasági, jogi, közgazdasági, katonai szakoktatás csak román nyelven történik (114. cikkely), a 115. cikkely biztosítja a felsőfokú oktatásban az anyanyelvű csoportok létrehozását, de csak tanár- és színészképzés terén. /Nagy F. István: Ne hagyjátok az iskolát! Új tanügyi törvény a parlament előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 10./
1992. június 11.
Tempfli József katolikus és Tőkés László református püspök közösen kiadott felhívásában jún. 14-re, Nagyváradra, a nagyvárad-olaszi református templomban ökumenikus istentiszteletre hívta az ifjúságot. /Felhívás. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11./
1992. június 12.
Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és más városokban, így Marosvásárhelyen és Kolozsváron is jún. 11-én tömegtüntetésen tiltakoztak a magyarok az oktatási törvénytervezet ellen. Gheorghe Funar polgármester jún. 10-én betiltotta Kolozsváron a másnapra tervezett tüntetést, az RMDSZ küldöttsége tárgyalt vele, majd a polgármester visszakozott. Kolozsvárott a tiltakozó tüntetést a Báthory Líceum udvarán tartották meg, ahol a felekezetek képviselői után Szőcs Géza, Cs. Gyimesi Éva, Bálint Kelemen Attila igazgató, Szűcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei elnöke mondott beszédet, képviseltette magát a román ellenzék is, így Petre Litiu, aki a Demokratikus Konvenció polgármester-jelöltje volt, továbbá Octavian Buracu és Zoe Dancea a Polgári Szövetség Pártjából, akik beszédet is mondtak. A kolozsvári nagygyűlés résztvevői felhívást fogadtak el, ebben tiltakoztak a magyar oktatási rendszer elsorvasztása ellen. /MTI, Balló Áron: Mátyás király és a kolozsvári bíró. Tüntetés a tanügyi törvénytervezet ellen Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Botos László: Tüntetések Romániában. = Új Magyarország, jún. 12./ Tőkés László a tüntetés indoklásául a kisebbségellenes tanügyi törvénytervezetet hozta fel, továbbá azt, hogy a magyar gyermekek 20-30 százaléka ma is román iskolába kényszerül. - Önálló magyar iskolarendszert követelünk, hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./
1992. június 16.
Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy az elnemzetlenítés egyik leghatékonyabb eszköze az iskola. Az anyanyelvű oktatásügy a kisebbségeknek létkérdés. Erdélyben Trianon óta folyik az iskolaharc. Új tanügyi törvény elfogadására készül a román parlament. A törvénytervezet mélyen kisebbségellenes. Nem teszi lehetővé a lerombolt önálló anyanyelvű iskolahálózat helyreállítását, megfoszt a tanügyi autonómiától, az etnikai asszimiláció útját egyengeti. A magyar gyermekek 20-30 százaléka ma is román iskolába kényszerül, az évszázados magyar iskolákat, illetve az egyházi iskolákat nem kapták vissza. A törvénytervezet diszkriminatív. Egyenrangú, adófizető állampolgárokként önálló magyar iskolarendszert követelnek, nyomatékosította a püspök, ezért célért is folytak a tüntetések. /Tőkés László: Na hagyjátok az iskolát! Emberi és közösségi jogunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./
1992. június 18.
A Romania Libera nyilvánosságra hozta Ibrahim Shuja Sultan iraki nagykövet Corneliu Vadim Tudorhoz, a Romania Mare Párt elnökéhez írt levelét, melyben a nagykövet megköszönte, hogy Tudor egyetért Iraknak a "cionista és imperialista agresszorok elleni háborújával". A dokumentumból kiderül, hogy a román ultranacionalisták vezetői gyakran folytatnak tárgyalásokat Bagdadban iraki vezetőkkel, sőt tevékenységüket Irak egy svájci bankszámlán honorálja. /Romania Libera (Bukarest), jún. 18., ismerteti: A nagy Szaddam kis barátja címmel a Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 20./
1992. június 19.
A svájci Crans-Montanában nemzetközi összejövetelt tartottak az európai integráció kérdéseiről. A fórumon megjelent Adrian Nastase román külügyminiszter és jún. 19-én megbeszélést tartott magyar kollégájával, Jeszenszky Gézával a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról. Jeszenszky Géza hasznosnak minősítette a megbeszélést. Entz Géza államtitkár kifejtette. "Nem megoldás, ha távozásra kényszerítik a kisebbségeket; de a határok megváltoztatásának követelése sem lehet kiút." Nastase külügyminiszter azzal érvelt, hogy a romániai magyaroknak az alkotmány az európai normáknak megfelelő jogokat biztosítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 23./
1992. június 25.
Dr. Moses Rosen főrabbi nemrég érkezett meg az Egyesült Államokból, eleget téve egy minisztériumi meghívásnak, hogy beszámoljon a romániai zsidóság helyzetéről. A főrabbi élesen elítélte Antonescu rehabilitálását, továbbá azt, hogy utcát neveztek el a diktátorról Nagyváradon. Több fasiszta lap van Romániában, az országban fenyeget a nyílt antiszemitizmus, a televízióban antiszemita szövegeket sugároznak, állapította meg. "Ma hol van az a demokratikus erő, amelyik a fasizálódás veszélyére figyelmeztet, s tesz is valamit?" - tette fel a kérdést. Még egyszer nem szeretné megélni, "hogy a zsidó népet ebben az országban vágóhídra viszik." /Sorbán Attila: "Én nem hallgathatok". = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 25./
1992. június 25.
A The Christian Observer észak-amerikai presbiteriánus hetilap meghívására Tőkés László püspök az Egyesült Államokban tartózkodott jún. 19-22. között. A hetilap és a Kongresszus Emberjogi Bizottságának szervezésében több rendezvényre került sor. Vladimir Tismaneanu politológus, Dorin Tudoran költő és Mircea Mihaies külföldi román ellenzéki, valamint Tőkés László püspök meghallgatásával tájékoztató értekezletet tartottak a kongresszusi képviselők számára, Románia, illetve a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény odaítélése kérdésében. Tőkés László kifejtette, hogy a legnagyobb kedvezménynek csak akkor van értelme, ha Románia népének érdekét és nem a visszarendeződést szolgálja. A püspök elmondta, hogy egy állítólagos református tanárral, bizonyos "Sasz Lászlo"-val gyalázkodó levelet írattak ellene. Vladimir Tismaneanu hangsúlyozta, hogy Románia egyedülálló a térség országai között abban, hogy továbbra is a titkosrendőrség maradt az országban a legerősebb hatalom. /Tőkés László püspök amerikai útjáról. = Pesti Hírlap, jún. 25., Sz. A.: ?Ha hallgatunk, vesztünkre hallgatunk?. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 30./
1992. június 27.
Tőkés László püspök Victor Babiuc belügyminiszterhez írt levelében tiltakozott a jún. 15-i incidens miatt, amikor az egyházkerület gépkocsivezetője konfliktusba keveredett a határon a vámtisztviselővel. A vámtisztviselő megjegyzéseket tett Tőkés Lászlóra és nem volt hajlandó bemutatkozni. /Tőkés László: Visszaélések a vámnál. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./
1992. július 7.
Tőkés László püspök jún. 22-én Washingtonban a kongresszusi képviselők tanácsadói előtt tartott előadásában ismertette a jelenlegi romániai helyzetet. Nemzeti közellenségnek kiáltották ki a magyarokat és a zsidókat, mindennaposak a gyalázkodó támadások. Iliescu elnök pártfunkcionárius volt előzőleg, 1990 nyarán bányászokkal verette szét Bukarestben a forradalmárokat. Az 1989-es tömeggyilkosságok halála megtorlatlan, igazságtétel nem történt. Helyettük koholt vádak alapján kisebbségi állampolgárok, magyarok és cigányok bűnhődnek. A román fasizmus újjáéledt, a tömeggyilkos román diktátort, Antonescut rehabilitálták. Marosvásárhelyen központilag hallgatólagosan támogatott magyarellenes pogromra került sor 1990 márciusában. Jelenleg is féktelen magyarellenes uszítás folyik, elég a fajgyűlölő Vatra Romaneasca szervezetre, a Romania Mare Pártra, a Román Nemzeti Egységpártra gondolni, vagy a televízió uszító műsoraira. A nacionalista kurzus tényei: koncepciós perekben elítélték az oroszhegyi, zetelaki magyarokat, a marosvásárhelyi pogromnak ellenálló magyarokat és cigányokat, Moses Rosen főrabbit és Tőkés László püspököt halálos fenyegetések érték, Vulpescu szenátor a rebellis magyarok gyűjtőtáborba internálását kezdeményezte, a népszámlálás a kisebbségek valós lélekszámának meghamisítását célozta. A kisebbségi nyelvhasználatot az új alkotmány korlátozza. A kétnyelvű helységtáblákat eltüntették. A magyar nemzetiségű katonákat a román országrészekben állomásoztatják és nem egy esetben hátrányos megkülönböztetésben részesítik őket. A magyar szobrokat meggyalázzák, Petőfi-emlékművet összetörtek. Megalázó házkutatásokat rendeztek református templomokban. A bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere valóságos magyarellenes terrorhangulatot vezetett be a városban. A kormány, az államelnök, a parlament hallgat ezekben a kérdésekben, sőt el akarja hitetni Európával, hogy a kisebbségi kérdésben minden a legnagyobb rendben van. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 1. - 7. - folytatásokban/
1992. július 8.
Hermann János külügyi szóvivő részt vett Bukaresten Traian Chebeleu román külügyi szóvivő szokásos sajtóértekezletén. Azért utazott Bukarestbe, hogy tisztázza a két ország kormánya közötti nézeteltéréseket. Hermann János tárgyalt Adrian Nastase külügyminiszterrel és látogatást tett az RMDSZ-nél. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9., Új Magyarország. júl. 9./
1992. július 9.
Paul Cheler tábornok, az Erdélyi Hadsereg parancsnoka lajstromba vetette magát a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelölt-listáján. Sajátosan értelmezi a hivatalos hadügyi álláspontot: a katonaságnak pártatlannak kell lennie. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./ Radu Ceontea pártelnök végül mégsem Chelert jelölte a Román Nemzeti Egységpárt színeiben induló elnökjelöltnek, hanem Funar kolozsvári polgármestert. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./
1992. július 11.
Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára nyilatkozatában kifejtette, hogy Románia csak abban az esetben kaphatja meg a teljes jogú tagságot, ha megteremti a demokráciát. Az Európa Tanácsban ismeretes, hogy Románia nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait. Ennek rendezése a felvétel egyik feltétele. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./
1992. július 15.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke nyilatkozott a szervezet gazdasági nehézségeiről. A tagok eredményesebb kisebbségi érdekvédelmet vártak volna az RMDSZ-től. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./
1992. július 24.
Ismertetés Gyanta faluról, ahol 1944. szept. 24-én a bevonuló román katonák 43 magyart - köztük asszonyokat és gyermekeket - lőttek agyon. /Sorbán Attila: Ahol már senkinek sem hisznek. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 24./
